Jump to content
Ménemszól.hu

Blogok

 

Instagram update - Akusztikai panelek gyártása

Sok idő telt el a stúdió akusztikai tervezésével és mérésével, de végre úgy tűnik kezd minden összeállni. A broadband panelek gyártása elkezdődött, és két keret már el is készült a nyolcból. A panelek építését és felszerelését mikrofonos mérések követik majd, aminek kiváncsian várom az eredményét. A mérést alapul véve tervezem majd meg a "cloud" panelt, ami majd a plafonról fog lelógni, valamint a hátsó falra tervezett rezonátor paneleket is.  

Fiddler

Fiddler

 

Ablakok eltakarása bársonyosan - Timelapse

Sikerült beszerezni két pár gyönyörű és vastag bársony függönyt az ablak elé. Remélhetőleg ezek kellőencsillapítják a visszaverődéseket az üvegfelületekről. Tesztelés majd később ha elkészültek a broadband panelek. Keményen épül az új stúdió, de azért mindig mindig jut idő egy kis szórakozásra. Timelapse függönyszerelés.

Fiddler

Fiddler

 

Stúdió Építés 1

A videó sorozat célja, hogy bemutassam a stúdióm építését egészen a kezdetektől, melyben szó esik majd a stúdió tervezéséről, a számításoktól indulva a hangszigetelésen át egészen az akusztikai panelek elkészítéséig. Ebben a részben a helység adottságairól, az ideális hallgató (lehallgató pozíció, vagy ahogy tetszik) meghatározásáról és a hangfalak elhelyezéséről beszélek. A következő részben a szobában fellépő természetes rezonanciákról (mode), típusaikról és kiszámításukról lesz szó.

Fiddler

Fiddler

 

Mikrofon vs. Modular

Régóta érdekel, hogy lehet érdekes, fizikai "érzetű" hangokat előállítani a különböző szintetizátorokkal. Ennek a kisérletnek egy piezo speaker lett az áldozata, amit mikrofonként, hangszedőként próbáltam hasznosítani. A videóban látható módon ráerősítettem egy nyákdarabra, aminek a rezgéseit a mikrofon az egyik saját építésű előerősítővel erősítette. Ezt a jelet kötöttem a Shelves modulba (4 band resonant EQ), amely előfeldolgozta ezeket a jeleket, szűrt, vagy épp kiemelt frekvenciákat, majd ezt a jelet kapta meg az Elements a külső bemenetére. Lekevertem az összes saját jelét, a rezgőterébe csak a mikrofon jelei érkeztek. A Sound Machines LP1 az Elements különböző paramétereit állította (damping, brigthness), az LS1 pedig pitch bend funkciókat látott el. A hangmagassághoz a CV jeleket a QuNexus állította elő. Az eredményben az az érdekes, hogy a mikrofon a különböző mozdulatokra másképp reagált, így sokkal izgalmasabb jelforrásként tudott működni, mint az Elements saját exciter részében lévő hangok. Azok is nagyon jók tudnak lenni, de ott több modulációra van szükség, hogy ne keltsenek statikus érzést, a fenti esetben pedig képtelenség kétszer ugyanazt a bemenő impulzust előlállítani. Itt teljesen ösztönösen lehet használni a felületet, apróbb ütés halkabb, nagyobb pedig hangosabb és intenzívebb reakciót eredményez az Elements részéről, ami nagyon organikus érzetet ad. A következő lépés egy jól használható, bemikrofonozott fizikai kontroller készítése lesz.

vinnui

vinnui

 

Eurorack hordozható táska

Szerettem volna az eurorack cuccomat egy könnyen hordozható formába átalakítani, úgyhogy keresgélni kezdtem. Végül találtam a lakásban egy ilyet: Ez nem más, mint egy árúházlánc által forgalmazott, olcsó, olajfestős készlet, vászonnal, temperákkal, ecsetekkel, stb. Valahol németországban gyártja egy cég, több féle verzióban. Az enyém nem pont ez, a csúszóléc kívül van, így az oldalán szerencsére nincs ez a hosszú kivágás, csak egy rézszínű fém lemez. Sajnos átalakítás előtt elfelejtettem lefotózni, így ezt a képet csak utólag találtam egy katalógusban. Az első lépés az összes felesleges szerelvény leszedése volt, némi csiszolás, stb. A tető kapott egy kis díszítést, ezt egy erre a célra kialakított faégető valamivel csináltam (bár először próbáltam a Weller pákával is, nem túl hatékony). A gyárilag rászerelt zsanérok helyett a Penn-Elcomm szétakasztható zsanérjait szereltem fel, hogy a fedelet könnyen le lehessen venni, ez úgyis csak szállításhoz szükséges. A belsejében elfér 2 sor + 1 darab 1 U-s sor, a végeredmény pedig ilyen lett:

vinnui

vinnui

 

Csorba Lóránt interjú

TLDR
Beszélgettem Csorba Lóránttal, klatty ide. Hosszas, öröktinédzser évelődős, sokat írós hajlamom le nem vetkőzvén kifejtős, motorháztető alá nézős verzió alább!  Szolnokon járt Csorba Lóránt, a Lóci játszik formáció frontembere, aki egyszemélyes, gitáros stand-up estjét hozta magával, azt, amivel Pesten indult az éjszakában, s szép lassan be is rekeszt, szóval tök szerencsések voltunk.  A versenyen hallottam a zenekarról először, majd mire feleszméltem, addigra kijött a nagylemezük, a formáció pedig soktagú zenekarrá nőtte ki magát. Elsőre 2-3 számot kedveltem csak az albumról, a többivel nem nagyon tudtam mit kezdeni, annyira érezhető volt rajta más zenekarok hatása, de idővel nagyon megkedveltem a lemezt. Régen jött már ki egy nem szomorkodós anyag, jót tett az éppen porondon levő "szemléljük pozitívan a világot" kísérletemnek.  Ezen felül a zenei anyag nagyon igényes, mind hangszerelésre, mind szövegre, mind keverésre, öröm számomra hallgatni. Jó, hogy nem ette meg a produkciót az alternatívra egyre jellemzőbb, "majd megoldjuk mi otthon" mentalitás, s bár nagyot rúgni senkin sem akarok (hiszen én se értek a zenéhez), de azt gondolom, hogy aki nagyon régóta és hivatással műveli a zenélést, vagy egy adott hangszer szerelmese, az ad magára a rögzítéskor. Jó tulajdonság!  Igazából hetek óta készültem gondolatban az interjúra, s megjártam a nagyon motiválttól a "semminek semmi értelme" állapotokat. Egészen péntekig halogattam a kérdések összepakolását, s az utolsó pillanatban csak összeszedtem magam, feltérképeztem az eddigi interjúkat, videó anyagokat. Ami hasznos volt, mert megtaláltam ezt:  meg ezt:  Meg azt is, hogy van egy party zenekaruk Veronika & The Wedding Boys néven, ami rögtön meg is magyarázza, mitől hangulatos, magával ragadó, nem minden apró rezzenésében művészkedő az első nagylemez. Tanultak alázatot a szórakoztatás közben, az biztos.  Az előadás előtti órákban tisztáztam le a kérdéseket, rájöttem a nagy megfejtésre, hogy nem kell megfogalmazgatni ezeket előre, elég pár kulcsszó, az interjú megírásakor meg majd értelmesen összerakom őket. Hasznos volt az, hogy három kört futottam, mert folyamatosan hullhattak ki érdektelen témák.  A Tisza Moziba érve a koncertig volt még vagy 3/4 óra, s láttam is Lócit jönni-menni, de mindig volt valaki körülötte, meg amúgy is, hát milyen fosadék már, hogy csak úgy odamegyek, hogy pajti, beszéljünk, mert izé. Eleve úgy terveztem, hogy az esemény előtt egy héttel valami úton módon megkeresem, hogy rendelkezésre tud-e állni. Na, ez maradt el. Szépen elengedtem a dolgot, miszerint a fellépés előtt kérdezkedjek, időmet egy szép egészségesre érett 5cl-es puertórikói rummal múlattam. Maga az előadás élmény volt, az elején a számomra legkedvesebb Lóci játszik dal egymás után sorakozott, mosolyogtam az orrom alatt, mint a tejbetök, ez ilyen genetikailag mutálódott valami nálam, ha látok olyat, aki ért a hangszeréhez, a zenéhez, s mindezt élvezettel közvetíti a közönség felé, én jókedvembe kerülök, nézek ki a világból, hogy "nebasszamár, milyen jó, hogy ilyet tud valaki csinálni!" Szóval hasonló állapotokban voltam most is, már-már fostam, hogy félreérthető lesz, ahogy mosolyogva bámulok felfelé a színpadra. Ugyanitt jött a fura élmény, hogy a szellős nézőtér miatt nem azt éreztem, mint egy nagy koncerten, ahol én, mint a "tömeg", nézem a "műsort", mint valami szagos 4k vetítést, hanem nagyon személyessé vált az egész, egy olyan húsvér ember áll a színpadon, mint bárki más. Érdekes tapasztalás, lehet, hogy annak a számlájára írható, hogy nem igazán látogattam eddig egyedül koncertet.  Az est végén levadásztam, persze megvolt a fejemben, hogyan szólítsam meg, mit mondjak, ehhez képest egy minimum bunkó "Szia! Bocs, hagy zavarjalak már egy percre" jött csak ki, szóval volt zavarban levés, de segítette az oldódást, hogy nagyon közvetlen és jó fej volt mindvégig. Ja és persze az oldal neve meg eszembe sem jutott, amire hivatkozni akartam. Ciki. Azon felül, hogy pont volt valami interjú vele régebbről, ahol szóba hozták neki a szimatszatyros alter rajongókat, mire kifejtette, hogy ez régóta nincs, van helyette hátizsákos fiatal. Na én is pont az voltam.   Apró technikai baki, hogy a telefont diktafonként használva a mikrofonnal az asztal, majd magam felé tettem le (igen, előtte meg kellett volna nézni, hogyan nem szabad elhelyezni), de szerencsére használható lett a felvétel.  Amit tanultam, illetve próbáltam másképp csinálni az előző, Elefánt interjúhoz képest:  Nem szabad sok kérdést összeírnom, s egy órás beszélgetést csinálnom! Ok, hogy rajongok, de E! Csóri kérdezett is kifárad, én sírok, mire olvasható anyagot kerekítek 1 órányi beszélgetésből, utána meg szétbaszogathat az ideg, hogy mit hagyjak ki, hogy ne 10 oldal legyen, mert bár eddig akartam széllel szembe vizelni, hogy ez is egy szűrő, de oly fölösleges, a világ gyorsul, s már én is fáradt vagyok egy hosszú anyagot elolvasni, még ha érdekel, akkor is. :'(  Nagyon gyorsan, mán' jelleggel neki kell látnom összekalapálni írott anyaggá az interjút, mert nincs is annál cikibb dolog, mint megcsúszni vele, azon felül, hogy szép lassan aktualitását is veszti (az előző esetben annyira sikerült ezt, hogy le sem merem írni, mennyire, nagyon tré)  Az ellenőrzésre elküldött anyaggal kapcsolatosan agilis fellépés szükséges. Ezelőtt fostam, hogy milyen követelőző már az ilyen, de így is csak csúszik, azon felül, hogy most már azt gondolom, ha rákérdezek, az inkább jelenti a "nekem fontos, hogy időben kimenjen" mentalitást, mint a basztatást.  Szorítsam háttérbe a saját gondolataim, ne tereljem a beszélgetést arra, amerre én szeretném. Nem én vagyok/leszek az érdekes.   Mindig mindent túlfogalmazok, nem kéne!   Az est tanulsága még, hogy a helyi, ingyenes, szolnoki tiszavirág fesztivált nem kellene annyira félvállról venni, mert tartottak Elefánt koncertet is még azelőtt, mielőtt ismertebbé váltak volna (akkor hamarabb ismertük már a zenekart, így nem hagytam ki), de Lóciékat is elhozták tavaly, amiről meg pont lemaradtam. Szóval úgy néz ki, attól, hogy ingyenes, nem kell szem elől tévesztenem.  Jó, most akkor a sok olvasás után dobpergés!  INTERJÚ!  Bármi építő jellegű kritikát, ajánlót irodalomhoz, ami hozzásegíti az embert a tudáshoz, szívesen fogadok!     

vallyont

vallyont

 

Eurorack 4 channel mixer module

Eljött az idő egy újabb eurorack modul elkészítésére, úgyhogy nekiálltam egy 4 bemenetű monó keverőnek. Az eurorack sűrűsége miatt teljesen egyedi nyákokat kell készíteni, így egy ilyen egyszerű kapcsolás, mint ez is, elég sok munkát igényel. A buktatók főleg abban rejlenek, hogy az előlapnak ergonómikusnak kell lennie (már ha euroracknél lehet ilyenről egyeltalán beszélni), a modulnak nem szabad nagyon mélyre sikerülni, hogy a skiff házakba is beleférjen, és az sem hátrány ha a belső szerelhetőség, javíthatóság is megmarad. A modulhoz való nyákok végül 2 darabból tevődtek össze, az elsőn a keverő potik, és maga a mixer kapcsolás foglal helyet, a másodikon pedig a bemeneti és kimeneti jack aljzatok, az euro tápcsatlakozó, és egy kis belső tápelosztósín. Ez utóbbi azért kell, hogy később más egyszerűbb modulokat is ide tudjak majd kötni (a nyákok között látszik két preamp nyák, például őket), így nem szükséges majd mindegyikhez külön szalagkábelt vezetni. A kimaratott nyákok így néznek ki: Ültetés, és belső vezetékelés után pedig így: Ezen a ponton már műkdőképes a modul, az előlaptervet viszont nagyon pontosan kell elkészíteni. Nem lóghat túl a nyák az előlapon, és lehetőség szerint a modulnak nem szabad túl szélesnek se lenni. A Doepfer keverője hasonló, szintén 8HP széles, viszont nem rendelkezik invertált kimenettel. Én ehhez azért ragaszkodtam, mert így a modul inverterként is működhet, így például egy burkológörbéből könnyen lehet fordított jelalakút készíteni. Az összeállított, végleges előlappal szerelt modul ilyenre sikerült: Mint látszik, belül picit zsúfolt a modul, de ez nem számít, így is könnyen szerelhető marad, és minden bontható csatlakozókkal készült. Ezután beépítettem, és alaposan végigteszteltem az egész modult. Mivel ez egy barátomnak készült példány, így hamarosan az ő rackjében landol, viszont magamnak is készítek egy saját darabot, a régi "you can't have enough vcas/mixers/whatever" szlogen alapján.  

vinnui

vinnui

 

Synthwave 2015

Ritkán blogolok itt :-)

Legyen most egy kis összefoglalás 2015-ről.
Ez az év válogatáslemezeken történő megjelenésekkel telt, történetesen 6 trackkel, 5 albumon is szerepeltem.

https://soundcloud.com/bpstudio/sets/new-releases

Ezen felül 150 darab körüli "zenekezdemény" született (demoscene, játék, stb. illetve egyéb "hobbizenék" is), ezek nagy részét sikerült vállalható formára is hoznom, mert rájöttem, hogy sokat lehet tanulni már csak abból is, ha egy korábban elvetett témámat megpróbálom következetesen befejezni és kidolgozni (persze folyamatosan fejlődök, szóval egyikkel sem vagyok még 100%-ban elégedett - leszek-e valaha? :-D). Az újabb kori electro/ambient/chillout/synthwave/chiptune/amiga modul zenéim mellett született pár igencsak kísérleti industrial zene is, meglátjuk mi sül ki belőlük.

https://soundcloud.com/bpstudio

Mindenkinek boldog új évet!

comp

comp

 

Mutable Instruments Elements extra firmware + demó!

Érdekes esemény történt a Mutable Instruments háza táján nemrég. Olivier a Mutable atyja megjelentette a Rings nevű modulját, ami első ránézésre egy félbevágott Elementsnek tűnik, de nagyon nem az. Ez a kis modul csodás dolgokat művel, ugyanis ő egy "rezonátor", tehát a beleküldött jelek feldolgozására lett kitalálva. Háromféle üzemmód áll rendelkezésünkre, hogy a beküldött hangokat feldolgozzuk, egy modal synthesis rezgőtér, és két string jellegű szimuláció, amiből az egyikben húrok rezgését szimulálja a modul, a másodikban pedig egy kibővített Karpus-Strong szintézis dolgozik. Az Elements ezzel szemben csak modal üzemmódot tartalmaz, viszont neki vannak komplex exciter algoritmusai, ütős, fúvós és húros modellekkel, amellyekkel a rezgőterét megküldi. Az Elements tulajdonosok a Rings megjelenése után csorgatták a nyálukat (mint én is), és sokan azt fontolgatták, hogy eladják a moduljukat, és cserélik Ringsre. Igaz, hogy az utóbbinak nagyon gyenge az exciter része (csak egy kis filterezett fehérzaj, hogy legyen valami), de a többi string hang meg zseniálisan szólal meg. A nagy meglepetés ezután következett, amikor is Olivier a Muffwiggler fórumban közzétett egy béta állapotú firmware-t, amibe beletette a Rings két új algoritmusát! Ezt csak egyszerűen "ringified" firmwarenek nevezte el. Ennek hatalmas jelentőssége az, hogy az újdonságok kombinálva az Elements komplex exciter részével elég nagyot ütnek. Az egyetlen dolog, amiben ezekután az Elements hiányt szenved a Ringssel szemben az a polifónia, itt továbbra sincs duofón és kvadrofón működés, hiszen a modulnak nem csak ezekkel kell foglalkoznia, és a CPU teljesítménye pedig nem végtelen. Ezek ellenére van akkord megszólaltatási lehetőség, a modul képes a rezonátorában különböző módon hangolt húrokat szimulálni, és a Geometry potival oktáv, kvint, és sok más akkordot megszólaltatni, a bemenő hang magasságától függetlenül. Hogy egy picit érthetőbb legyen a fenti katyvasz, készítettem egy demót az új firmware képességeiről. A modul bemenetét bizonyos esetekben a Braids hajtotta, máskor meg a saját exciter rész szólt, és volt amikor mindkettő együtt. Az üzemmódok között úgy lehet váltani, hogy a resonator rész összes potiját (mind a 8-at) teljesen jobbra kell tekerni, majd a play gombot 5 mp-ig nyomva kell tartani. Ekkor a modul a play gombot villogtatni kezdi az üzemmód sorszámának megfelelően. Ilyenkor érdemes a keverőt lehúzni, mert túlvilági hangok jönnek időnként! (vagy pont ezért nem érdemes, csak lehalkítani) A firmware megtalálható itt, a többi instrukcióval együtt: https://www.muffwiggler.com/forum/viewtopic.php?p=2076009#2076009 Ha valaki frissít, akkor az rc2 végűt tegye fel, ez már jelzi az aktuális üzemmódot a play gomb villogtatásával. Olivier ezzel a "kis" húzásával egy totálisan új, és többszörös tudású modult adott a vásárlóinak a kezébe, ami így Karácsony előtt leginkább ajándékként értelmezhető.   Ha ez még nem volna elég, akkor az Elements másik meglepi üzemmódja az "Ominous" mód (egy komplett 2 operátoros FM szinti) ebben a firmware-ben is megmarad!  

vinnui

vinnui

 

Eurorack QuadLFO

Egy érdekes kihíváshoz érkeztem, amikor az egyik ismerősöm megkért, hogy eurorack formátumban készítsek neki modult. Mivel eddig sem eurorack építési tapasztalatom nem volt, sem pedig másoknak nem építettem dolgokat, így ez most egy különösen izgalmas dolognak igérkezett. Mindenből lehet tanulni, így ebből is sikerült, nem is keveset. Az első fázis természetesen mindig a tervezés kell hogy legyen, aminek a hossza nem mindegy a végeredmény szempontjából. Nem szerettem volna túlzottan mély modult építeni, mert akkor a skiff stílusú házak ki is esnek. Valami olyan megoldásra volt szükség, amivel a nyákok rögzítése is megoldódik az előlap mögé, és a mélység problémája is, valamint a vezetékelésért sem rajongok túlzottan. Ez a megoldás pedig az, hogy a jack aljzatokat, és a potikat is a nyákra kell tervezni. Na persze ez felvet pár kérdést, mint például, hogy milyen potikat, aljzatokat használhatok (milyen szabványúak léteznek), azok hogy tudnak elférni egymás mellett (hogy megmaradjon a kezelhetőség), ha több nyák van egymás felett, akkor azok is elférjenek a modul magasságában, meg hogy az előlapot milyen módszerrel tervezzem meg hozzá. A tervezési fázisban rajzoltam egy LFO nyákot a Magic smoke kapcsolásából, és egy passive multiple nyákot, amelyen az euro tápcsatlakozó is található, plusz egy belső tápsín. A multiple részt úgy terveztem meg, hogy 2 darab 4 aljzatos rész legyen rajta, de ha az ötödik aljzatban nincs bedugott kábel, akkor az alsókon is megjelenjen az első 4 jele. (1x7 vagy 2x4). A nyákokat kinyomtattam, és végigpróbáltam minden potit és aljzatot, hogy elférnek-e, majd azt is megnéztem, hogy kb. milyen széles lehet a modul, hogy minden ráférjen. Végül addig variáltam, amíg elfért egymás alatt a 4 LFO, és mellettük állítva a multiple nyák.  Az előlap rajzoláshoz a szokásosnál is többet kellett méricskélni, ha nem jól jelölöm a furatokat, akkor nem tudom majd összerakni a modult, és egy lézergravírozott előlap gyártásakor az ember nem szívesen dobja azt a kukába, mert fél mm-el arrébb rajzolta az egyik furatot. Így a módszer az lett, hogy rajzoltam, nyomtattam, kilukasztgattam a papírt, majd belepróbáltam a nyákokat, javítottam a hibákat, stb. Mivel nem voltam teljesen biztos a nyákrajzban, így elsőre csak 1 db-ot martam ki, és építettem meg. Felélesztettem, és végülis jó lett, csak az egyik poti fordítva volt bekötve, a másik irányba szabályzott, mint kellett volna. Ezt javíottam egy átkötéssel, meg persze a nyákrajzon is. Ezután jött az építés érdemi része, nagyüzemben nyákdarabolás, vasalás, maratás, fúrás, ültetés, stb. Végülis a vezetékelés a nyákra ültetett kezelőszervek miatt csak az előlapi LED-ekre, és a belső tápvezetékelésre korlátozódott, ami így már kezelhetőbb mennyiség, és idő, meg jobban is néz ki. Amint erőt vettem magamon, és megrendeltem az előlapot, kiderült, hogy pár apró hiba azért csúszott a rajzba. Az egyik, hogy a fine potik skálája kb 1 mm-el balra van attól, ahol lennie kell. A másik, hogy elgépeltem az ismerősöm zenekarának nevét, amit meglepetésként írtam rá, hogy ezáltal egyedi építésű legyen a dolog. (szerencsére így is örült neki nagyon - mondjuk így még spécibb a dolog, és emberi is  ). A másik a sarokfuratok, amikből kettő pontos, a másik kettő pedig kb fél mm-rel lenne jobb ha jobbra lenne... A lényeg viszont, hogy sikerült összeszerelni a nyákokkal, így már legalább az biztos lett, hogy nem kell kukáznom az előlapot. Teljes összeszerelés után következett a belső tápsín vezetékelés, amivel szerelhető maradt a modul, bármikor bármelyik LFO nyákját ki lehet kapni. Hátulnézet. A modul végül 45 mm mély lett, és 20 HP széles. Teljesen összeszerelve, és elindítva pedig így néz ki: Csináltam hozzá egy kis felhasználói kézikönyvet (PDF), csak hogy teljes legyen az öröm. A kézikönyvben ki is emeltem egy érdekes trükköt, amit a fine poti tesz lehetővé: a VCO-k "beating" jelenségéhez hasonlóan, ha nagyon közel egymáshoz hangoljuk a két LFO frekvenciáját, és a multiple résszel összekeverjük (vagy külső mixerrel), akkor új hullámformákat kaphatunk: trapéz, több részből álló, lassan változó "vektoros" ábrák, stb. Három LFO-val még érdekesebb dolgok jönnek ki, a négy viszont egyszerre már túl sok. Mivel két ilyen modulhoz való áramkört is készítettem, így ha valaki szeretne egy ilyet, egyedi névvel/zenekari logóval/bármivel ellátva, akkor keressen meg bátran a fórumon.   Kellemes hétvégét mindenkinek!  

vinnui

vinnui

 

Daw választó

1999 óta foglalkozok a témával. De ettől kezdve még csak mint „műkedvelő”. Az 1. és egyetlen daw a cubase volt. Ezt tudtam beszerezni és ezt ismertem meg 2002-ben. Ez az sx1 volt. Ezután mást nem is használtam 2013-ig. Minden más dawot 2013-tól ismerek. A Cubase a fő dawom. Miért? Hát persze számít az is, hogy ezzel kezdtem és sokáig is csak ez maradt. A többi előnye pedig: egy jó és logikus gui val rendelkezik. Könnyen megtanulható. Ez eddig még nem különös ok. A fő ok amiért ez az egyik major daw, hogy A Steinberg cég a Cubase fejlesztője ugyebár, és voltaképpen nem is csak a Cuabse miatt sikeres a Steinberg hanem a mögötte levő ipari szabványtól amit kifejlesztettek. Ez az asio és a vst. Az asio egy jó kommunikációs protokoll amit minden hangkártya használ pc-n, megkerülve a win audioját. A vst pedig az a szabvány amivel szoftver hangszereket lehet futtatni a Cubase vagy más dawon belül. És e 2 utóbbi amit viszont minden más daw is használ kivéve a pro tools-t! Ettől ugyan nem kötelező a Cubase-zel zenélni de a Steinberg tartja kezében úgymond a pc-s audio ipart! Az van amit ott a mérnökök megterveznek és ezt követi a világ! Egyszóval a Steinberg diktál javarészt. Csak, hogy objektív legyek és a hátrányáról is írjak: a sáv fagyasztás ami nem jó a cubase-ben. Azért nem mert a lefagyasztott sávot nem lehet már szerkeszteni és mozgatni sem. A többi daw-ban viszont igen!   Az olyan dawok mint az acid, fruity, renoise ezek a „talicska” kategóriák. Ezek ma olyanok mint kb a fast tracker volt dos alatt 1990-es években! Unpopulárisak is a fruityt leszámítva. Szerintem a fruity inkább csak szerencsés mint jó, hogy ilyen elterjedt.   Presonus studio one: olyan „tipikus” daw. Nincs benne semmi extra kicsit egyszerű. Van ingyenes változata de amit kipróbáltam a teljes verzió sem üt olyan nagyot. Itt a nézetek kicsit különbözőek mint a major dawokban. De az automatizáció is olyan mint a többi dawban illetőleg az szinte minden dawban egyforma! Tud ez a daw mindent mint automatizáció, ekkeftek, audio szerkesztés stb. csak nincs benne semmi különleges. Az ára is tipikus a full verzió 500$   Reason szerintem nem daw; nem is kéne a dawok közé sorolni mivel ez nem tipikus dawos kezelőfelületű hanem egy „all in one” szoftver. Próbáltam még az 1 és 2 verziót 2001-ben. Szerintem gagyi! Összecsapott szoftver amivel összecsapott zenét lehet írni pár perc alatt leginkább techno és társai műfajban!   Pro tools: Egyáltalán nem ismerem mivel az Avid fafej, hogy nem csinál olcsóbb mondjuk 100$-os verziót hiszen amit meg lehet venni az 800$ körül van! És még demója sincs vagyis van ugyan de ahhoz kell ilok kulcs! Van ugyan a first ami megjelent nemrég de az viszont igen korlátozott; nincs mentés a hdd-re csak felhőbe és oda is csak 3 projectet, net kell a használatához, továbbá kevesebb a plugin aax formátumban mivel az nem a vst-t használja, aax-et pedig más nem használ csak a pro tools. Na meg, hogy nincs track freeze ez elég gáz! Már minden dawban van! Hardver igénye is ennek a szoftvernek a legnagyobb! Kell vagy 8gb ram meg több. És törése meg nincs.   Logic: ezt nem ismerem mivel csak macre van a mac világa meg nem érdekel.   Sonar: Ez egyik kedvenc dawom! A legjobb guija van vagyis a legegyszerűbb és legkönnyebben megtanulható! Ezzel mindent el is mondtam róla! A beépített pluginjai jók pl. a szintik és effektek. Én csak az x szériát próbáltam abból is az x3-at. Elég gyakran adnak ki frissítést: Már kb a 21.-ik verzója és 1987 óta létezik. Úgyhogy ez amolyan veterán és nagy név. Én 1 bugot találtam benne a vst3-as vsti-ket nem olvasta be. Van 1 másik nem hibája hanem hiányossága – legalábbis számomra – hiányosság. Nem tudom hogyan nevezzem 1 szóval ezt a funkciót, hogyan hivatkozzak rá később, na legyen a neve mondjuk „midi hang újratriggerelése”. Ez alatt azt értem, hogy amikor létrehozunk 1 sávot ami legalább 10 mp hosszú és midi sáv akkor ha lejátszuk a daw-val a play gombbal akkor játssza a sávot. De ha mondjuk a közepén leállítjuk – stop -illetve miután elindult a hang és utána újraindítjuk – play – akkor nem szólal meg a hang! Az audio sáv megszólal újra csak a midi sáv nem! Ki is lehet próbálni. Ezt néhány daw újra tudja szólaltatni néhány nem. A Sonar nem. És ez olyan projekt esetében amikor van 1 hosszú sáv mert pl. az 1 félórás ambient szőnyeg akkor ez hátrány lehet visszahallgatáskor, illetve menet közbeni hallgatáskor mivel lassítja a munkatempót! Tehát nekem hiányosság. Akkor jó ha újratriggereli a hangot. Cubase közeli a gui-ja. Az automatizációs görbék jók mint több színű.   Reaper: A másik kedvenc dawom. Kapásból csak 60$ ami vicc érte na persze vannak korlátai. De ha azt nézzük, hogy „majdnem ingyenes” mivel 30 nap letelte után is lehet használni teljes funkcionalitással legfeljebb nem jogtiszta, de nem szükségszerű megvenni az „eredetit” mivel ugyanazt tudja a próbaverzió is! (Csak a nevünk lenne fejlécben! ) Egyszerű, könnyen kezelhető, skinelhető daw, gyakori frissítésekkel. Mérete mindössze 8 mb! Vicc! Nem is értem, hogy tud 1 daw ekkora méretű lenni?! Semmi csicsa nincs benne persze ezért is és elég fapad a grafikája. A kompatibilitása elég jó mivel minden szoftver hangszer futott nálam és az 5-ös verziójától már vst3-at is kezel! Így a hardwer igénye is kicsi. Persze van hátránya is az olcsósága miatt gondolom. Pl. nincs kotta szerkesztő rész. Ezen kívül van ugyan beépített pluginja de az borzalmas primitív kezdetleges. Ezért a reaper akkor jó ha minden plugin külső amit használni akarunk. Ha úgy veszünk dawot, hogy a daw pluginjait akarjuk használni akkor ne a reapert válasszuk!     Ableton: Az egyik legelterjedtebb daw pedig nem a legrégebbi. Tulajdonképpen mindent tud amit ma használnak a zeneszerkesztőkben bár a 9-es verzió még nem támogatja a vst3-at. Nekem ami nem tetszik benne csak az, hogy elég fapad a kezelőfelülete. Túl egyszerű vékony pálcika vonalak + gombok vannak!   Bitwig: 1 ableton klón. Elég egyszerű program nem túl sok hangolhatósággal és nagyon új is a piacon. Kérdés fennmarad-e?     Digital performer: Szintén kedvenc dawom. Nem népszerű de ez a Motu hibája ugyanis közel 27 év után adta ki csak windows-ra. Professzionális kategória. Van 1 kisebb változata az Audiodesk. Az ráadásul ingyenes. De csak a szoftver az. Mivel csak Motu hangkártyával működik annak ára pedig több száz $ tehát többet ér ha a dp-t vesszük meg mert az többet tud. És miután kiadták windowsra először a win7 majd a win8 és win10-et is támogatja. Pilótavizsga kell hozzá. Ez azt jelenti, hogy nehezen kezelhető sokáig kell tanulni! Ez persze nem ellenjavallat, hogy őt válasszuk. Tulajdonképpen azért nehéz mert nagyon sokat tud. Sőt a legtöbbet a dawok közül. A munkaterület pl. felosztható több részre a képernyő bal, jobb, és alsó felére. És rengeteg infót ki lehet vetíttetni fájl információkat, soundbite (ez kb hasonló a cubase pool-jához), chunk, v-rack, cursor information stb. Az egész munkaterület elhelyezkedése is nem olyan mint más dawokban, hogy ha vmi kell akkor új ablakban megnyílik pl. hanem felső fülek vannak ahol a track részben pl. a midi v. audio blokkokat tudjuk húzni ezt is persze úgy, hogy nem csak 1 midi darabkát hanem az egész midi sávot mozgatni! A sequence ahol „tipikusan” látjuk a dolgokat mint legtöbb dawban, midi ahol csak a midi key editor van, quickscribe a kotta stb. nem sorolom fel az összeset. Mondjuk live-ra nem biztos, hogy jó lenne ez a szoftver bár a legtöbb daw nem live-ra való (kivéve az abletont). Az automatizációs görbék érdekes módon 1 sávban voltak a 8-as verzióig és csak a nevük és a nem 1 helyen való elhelyezkedésük különböztette meg őket egymástól. A 9-es verziótól kezdve viszont már külön sorba van mind. Beépített plugin jó sok van hozzá bár ezeket még nem próbáltam de profik mivel külön is árulják őket; pl. az eq-t vagy az mx4 szintit. Ami még érdekes, hogy van 1 saját protokollja is ami viszont csak a dp-ben van ez pedig a mas (motu audio system). Hogy miért alkották meg csak a saját pluginjai kedvéért azt nem tudom. Ugyanis minden más külső plugin már vst-s. Egyelőre még nincs vst3 support. Más dawban bizony nincs ennyi nézet/testre szabhatóság! Van 20 skin is. Ami fura, hogy szoftver szinti betöltésekor 2 sávot csinál és különválasztja azokat; 1 midi sáv, 1 vsti sáv. Ezt így csak ebben a programban láttam még. A kezdeti hátrányok – amik később biztos eltűnnek – a bugok! Egyelőre win alatt legalábbis. A 8-ik kiadás még totál rossz. Sok szoft szintit nem olvas be, az automatizációt nem veszi fel ha csak egérrel játsszuk, néhány plugin presetjeit nem látja, nem jön be az üdvözlőképernyő, nem működik a midi hang újratriggerelése funkció. Ez pár igen nagy szarvas hiba csak amikről tudok! A jó az, hogy a 9-estől már ezeket orvosolták. Ha még nem is hibátlan de használható.   Mutools: Ez elég egyszerű daw de az ára is egyszerű. Tud pár alapvető szerkesztési funkciót de többet nem. Reaper ennél sokkal jobb és az is csak ennyibe kerül. Úgyhogy a válaszom: nem, erre a szerkesztőre.     Samplitude: Ez elég ismeretlen daw. Olyan közepesnek mondható. Gui-ja kicsit hasonlít a Sonar-ra. De attól kicsit nyakatekertebb! Sonart szerintem jobb kezelni. Könnyebb, gyorsabb. Ha az ember kipróbál sok dawot akkor idő után már azt érezi, hogy igen ide kattintok audiot olvasok be, oda kattintok midi amott van az automatizáció ami az is szinte mindig ugyanaz a görbék egymás alatt helyezkednek el stb. Alul a programban többféle nézet van de ezek nem olyan fontos funkciók. Itt is van transport ablak mint a cubase-ben. Van sáv fagyasztás ami már igen megszokott. Amiben eltér ez a daw az automatizáció terén. Részben olyan mint a dp-ben volt a 9 előtt. Tehát nem egymás alatt vannak sorban a görbék minden funkciónak más pl. osc1, noise stb. hanem az egész 1 sávban van! És egyszerre 1-et lehet szerkeszteni. Tehát ott lógnak egymás hegyén, hátán de ebben gyengébb ez a progi mint a többi. De alul sincs legördülő menü ahol kiválasztanánk melyiket szerkesszük hanem fenti menüben rákattintunk a szerkeszteni kívánt görbetípusra.    

xinu

xinu

 

Egy kis moduláris doboz építés

Mivel az előző, gyorsan összedobált, aktatáska jellegű doboz nem volt kényelmes, és a pontatlanságaim miatt a harmadik sorba már nem fértek be az új modulok, így belekezdtem egy új, állítva használható doboz építésébe. Sajnos még mindig nem vagyok asztalos, úgyhogy a sztori a képeken látható eredményt hozta. Az új doboz keskenyebb a réginél, és úgy lett méretezve, hogy alá becsúszhasson a Minibrute (elférjenek a kábelei is), vagy a kisebb Eurorack szintim doboza (amit egy picit átalakítottam - szélesebb lett). Ezen kívül kapott még egy erősebb tápegységet, ami nem forrósodik fel annyira. A doboz enyhén döntött előlapú kialakítást kapott, és nagyrész hulladékfából készült (elbontott emeletes ágy fenyőlécei, és egyéb faanyagok). Ha már mindent szét kellett szedni, a modulsorrendet is logikusabbra variáltam át. A felső sorban a VCO-k, waveshaperek, majd a filterek (plusz ADSR), VCA-k, ringmod, és sample and hold, az alatta lévő sorban pedig az LFO-k és a keverők. A tápegység, és a tápelosztó sínek a következő kialakítást kapták: Mivel tervezem, hogy később külső házakat is üzemeltetek majd erről, így egy combosabb megoldás került bele. A hagyományos 7815/7915-ös kapcsolás lett duplikálva, megfelelő hűtéssel, így nagyjából 4x0,8A DC lesz a maximális leadott áramerőssége, bár ezt nem szeretném kihasználni. A tápelosztó sínek szét vannak szórva a házon belül, és maguk a modulok is tartalmaznak 1-1 ilyet, úgyhogy ez egy "fa topológiájú" vezetékelés. Nyilván az ideális a teljes csillag topológia volna, de amíg nincs gond ezzel, addig így marad.  A modulok nagyjából áramerősség szerint elosztva kerültek a tápsínekre, így az összes hűtőborda langyos. (megj.: a képen látszó, tápegységből kiálló, össze-vissza lógó szalagkábeleken a tápsínek ledjei lógnak, ezek később kikerülnek az előlapra)  Végül a többi cucc közé beépítve így fest a dolog: Az új doboz könnyen kivehető a helyéről, és ha kell, teljesen be lehet tolni a hátsó falhoz, így elég sok hely marad elöl (erről nem csináltam fotót).  Természetesen a 240V-os előlapi kapcsolórész, illetve a mellette található jack-banán konverter rész hamarosan szépen kidolgozott előlapot kap majd, viszont addig is így használható. A következő blogbejegyzés egy polifónikus Midi2CV konverterről, és a köré épülő segédmodulokról fog szólni, addig is mindenkinek kellemes zenélést, építést, fórumozást! 

vinnui

vinnui

 

Ménemszól az IPBoard 4-en

Egy hegynyi fordítási és beállítási munkán vagyok túl, de azt kell mondjam megérte. Az új fórummotor ugyanis bedarálta az összes régi magyar szöveget, itt most a fórum jogi szövegétől a regisztrációs emailen át az utolsó kötőszóig (mert számos helyen szemantikával pakolja össze az üzeneteket, nem statikus mondatokat lök!) mindent át kellett néznem és fordítani. Mindent persze nem lehet, annyi idő a világon nincs, de a megjelenő szövegeket, az felpattanó segítő buborékszövegeket mind megpróbáltam fordítani azért, hogy a fórum használható legyen. Azt akarom mondani, hogy nekem, mint fordítónak részletesebb rálátásom adódott, hogy mit tud a fórum amúgy, és azt kell mondanom, használat közben ....LE FOG ESNI AZ ÁLLATOK.  Jelenleg is számos nemzetközi fórum tagja vagyok, de azt kell mondjam, a 4-es Powerboardot (amin jelenleg vagyunk) semmi meg se közelíti, se funkcióban, se kinézetben, se ergonómiailag.  A használhatóról...kinek mit jelent. Van akinek az apróhirdetés hozott pár remek szerzést. De nekem a felhasználók által generált tartalom az érték, a fő cél az ő motivációjuk. A keresőmotor már ezerszer jobb mint volt, külön lehet témákat és kérdéseket feltenni, és egy nagyon figyelemreméltó rendszer teszi lehetővé azt, hogy a felhasználók kiemeljék a hasznos válaszokat, amik így mások számára is nagyon könnyen láthatóak lesznek. A tartalom listázása és a felhasználók követésének beállítása szintén zseni. Szerintem unalmas lenne mind felsorolni, úgyis használat közben fogjátok látni miről beszélek, annyira adja magát az egész. Néhány dologban kicsit másképp kell gondolkodni (pl. az új tartalom gomb most a fő fegyveretek! Onnan lehet mindenhogy szűrni, pl. vadászni a megválaszolatlan kérdéseket, stb.). Az adokveszek is szuper megoldást kap, végre egy olyat, ami saját fejlesztés, de natív alapokon, tehát mindenkor követni fogja a verziókat. Ahhoz még kérek egy kis időt. Még pár csicsa jönni fog, de alapvetően készek vagyunk... Próbaképp kipróbálom az új szavazási rendszert veletek   Jó fórumozást!      

A/D

A/D

 

Egy régi álom...

Egy régi álom... Régen írtam már befejezett kütyüről, talán mert elég régen fejeztem be akármit is. Eléggé vissazvetette a tempót a szerencsétlen adatvesztéses történetem, amibe nem is akarok nagyon belemenni. Ez a cuccos viszont még szerencsésen az eset előtt kész lett, és imádom! Akit csak a képek érdekelnek, azoknak itt egy DropBox galéria :  https://www.dropbox.com/sh/vvy5o9yh8efsb1i/AAAGQQ69L9rkibhpYE9k4KXCa?dl=0   A lényeg, ez egy Pultec EQP-1A "klón".   Idézőjelek közt a klón szócska, mivel leginkább csak kívülről hasonlít az eredetire. Az eredetiben van egy passzív EQ szekció, aminek a végén van egy csöves erősítő, ami a passzív szekcióban bekövetkező "veszteséget" állítja vissza. Legtöbben ezt szeretik a Pultecben, a vaskos, mocskos csöves hangot. Ezért van az, hogy nálam is szinte minden projektben ott figyelt (amíg volt) az UAD Pultec a masteren, mindenféle csavargatás nélkül. No ebben pont a csövek nincsenek benne. Az alapja a Gyraf féle Pultec EQ kártya, ami a weboldalukról letölthető, otthon szépen kimarható, semmi nehezen beszerezhető alkatrész nincs rajta (kivéve talán a tekercs szetett, ami elég húzós). Az erősítő fokozat egy rettenet egyszerű (egyenlőre), műveleti erősítős megoldás, egy darab trimmerrel.  (Azért írtam, hogy egyenlőre, mivel úgy lett tervezve a "booster" board, hogy ha időm engedi, akkor majd rakok oda egy 2520 klónt.) A táp egy módosított FCUK Mini Power táp, saját nyáktervvel. 12VAC fali adapterről megy, bőven többet tud mint ami ide kell, de hely is volt bőven a házban. Megéri-e megépíteni? NEM... ...maximum, ha fanatik vagy mint én. Nagyon nem olcsó. Ha összeadom mennyibe került, simán kijön belőle egy régi UAD-1 meg hozzá egy olcsó PC.  

snaper

snaper

 

Hasznos waveshaperek

Elkészült egy újabb modul, amely a következőket tartalmazza:   - 2 db Yusynth VCO - 2 db suboscillator, -1 és -2 oktávos négyszögjel kimenettel (4024-es kapcsolás) - Yusynth/Jürgen Haible Wavefolder - Ian Fritz 5pulser waveshaper   Jürgen Haible úr wavefoldere hangjára, és a szkópon látott hullámformák alapján is nagyon hasonlít a Buchla Music Easelben található timbre áramkörre. Főleg szinusz bemenettel használható jól.   Az Ian Fritz féle 5pulser viszont egy sokkal agresszívebb hangú waveshaper, itt különböző felharmónikustartalmakat lehet becsempészni a hangba, egy LED driver IC által előállított tüskék segítségével. Azon kívül, hogy ez teljesen agyment ötlet (ezért szeretjük Ian Fritz urat), elég hasznos.   Mindkettő teljesen át tudja alakítani az amúgy egyszerű alaphullámformákat, amivel új dimenziókba kerülhet az előállított hangszín.   A modul a szokásos banándugós megoldással készült:       Már megint baromi sokat kellett vezetékelni, de megérte.     A többi modul mellé beszerelve pedig így mutat (ez még mindig egy átmeneti ház, ronda, de egyben tartja az egészet):     Végül pedig egy kis bemutató a waveshaperek hangjára fókuszálva:    

vinnui

vinnui

 

encoder003

encoder003     Itt a harmadik! Ez elég beteg lett...   Tessenek venni-vinni, osztani mindenfelé; ha tetszik azért, ha nem akkor meg azért.   https://encoderaudio.bandcamp.com/album/encoder003

snaper

snaper

 

encoder002

encoder002     Itt a második rilíz! Külön köszönet a Project Higgs-Bozon csapatnak amiért engedték, hogy elrontsam az egyik legjobb muzsikájukat és ezt még közzé is tegyem ezen a címkén.   Tessenek venni-vinni, osztani mindenfelé; ha tetszik azért, ha nem akkor meg azért.   https://encoderaudio.bandcamp.com/album/encoder002

snaper

snaper

 

Minibrute modding, extra kimenetek

Rég írtam már blogot, mert mostanában inkább a zenélés részével foglalkozom a dolgoknak.   Beszereztem viszont egy Mutable Instruments Elements modult, amelyről itt nem lenne jó ha írnék, mivel több oldalas ódák születnének, és most nem is ez a lényeg. Ettől függetlenül ajánlom mindenkinek, a Mutable Instruments összes moduljával együtt, és a Hitspace-t is, az árgaranciájukkal együtt. Reklám vége.   A lényeg, hogy az Elements 10 paraméterhez rendelkezik vezérlőfeszültség bemenettel. Így adódik a kifejező játékmód lehetősége, már amennyiben van hozzá megfelelő vezérlőfeszültség kimenetünk valamin. Egy QuNexus, vagy egy Haken Continuum ezeket élből tolja, de nekem egyik sincs, és a múltamból kifolyólag a hagyományos billentyűket preferálom.   Itt jön a képbe a Minibrute, és az ő belső felépítése. Szerencsére az Arturia, és Yves Usson annyira korrekt volt, hogy minden dokumentációt elérhetővé tett, így a közösség szépen rá is mozdult a témára. Született is egy remek blogbejegyzés, amely alapján én is ihletet kaptam.   Számomra az egészben a kimenetek a lényegesek, én nem szeretnék belső patcheket gyártani, ezt kényelmesebben megtehetem a többi hangszeremen. A vezérlőfeszültségek viszont annál izgalmasabbak, ugyanis a belső midi billentyűzet aftertouch képes, és elvileg velocity is, bár ezt nem jól kezeli, így kivezetésre használhatatlan. Van itt még LFO különféle hullámformákkal, és arpeggiator clock out (vagy akár in), VCO hullámformák, és még sok más finomság. Mivel imádom a Minibrute-ot, mint CV/gate vezérlőbillentyűzet, és hasznos hangkeltőként is, nekiálltam szórakozni.   Számomra a következő kimenetek lettek fontosak:   1. PT656 After Touch (0-3.3V) 2. PT655 Mod Wheel (0-3.3V) 3. PT654 Pitch Bend 4. PT136 Arpeggiator clock out 5. PT105 Filter Envelope 6. PT112 Volume Envelope 7. PT59 Stepped LFO out 8. PT35 Sine LFO out   A PTxx a hivatalos Arturia féle tesztpont száma, ezekre egyszerűen fel lehet forrasztgatni a vezetékeket, nagyon modding barát az egész.     A fenti képen látszik, hogy több GND pad is van, és a tápfeszültségek is könnyen elérhetőek, minden szépen fel van szitázva. Az alsó nyákon lévő pontok eléréséhez a felső/hátsó nyákot (amely a csatlakozósort hordozza) érdemes eltávolítani a hátsó 3 csavarral.     A tápfeszültségek azért lényegesek, mert a jelek kivezetéhez érdemes (mondjuk ki: fontos) egy műveleti erősítős buffer áramkört építeni. Egyrészt nem jó, ha a belső burkológörbék, LFO-k kimeneti részét megterheljük, így azok jelnagysága csökken, mert ezzel a belső VCF/VCA kisebb jelet fog kapni, és halkabb lesz, nem úgy szól, nem lehet kivezérelni, stb. Másrészt a billentyűzet, és a modwheel/pitchbend wheel jelei közvetlenül a DAC-ról jönnek, ezeket nem illik csak úgy kivezetni, plusz a műveleti erősítő védelmet is tartalmaz, amellyel megelőzhetünk pár balesetet, mint pl. hogy az egész hangszert tönkretesszük egy hibás patcheléssel.   A műveleti erősítőt egy szimpla "envelope follower" kapcsolással kell bekötni, ha szükséges, lehet játszani az erősítési tényezőkkel, vagy épp feszültségosztó kapcsolással leosztani a kimenő jelet. Nekem most egyikre sem volt szükségem.     A kis kiegészítő nyák könnyen beépíthető a felső nyák két furata segítségével.   Ezután jöhet a csatlakozópontok kivezetése. Ezt többen, többféleképpen oldották meg, van aki szalagkábellel kihozta egy külső dobozkába, van aki többsoros csatlakozót rakott fel, stb. Én úgy döntöttem, hogy az egyik oldallapra 2x4-es formációban teszem fel a 3,5 mm-es aljzatokat. Ehhez ki kell vágni a külső, és a belső műanyag lapokat.   Ha ez megvan, akkor fel kell erősíteni egy kis alulemezt az oldallapra, meg persze előtte fel is kell vezetékelni.       Nekem ilyen barbár módon sikerült megoldani ezt a feladatot, ráadásul a képen látszik, hogy végül fordítva firkáltam rá a feliratokat a lemezre. Ha majd nem fog tetszeni, akkor gyárttatok egy szép fekete gravírozott lemezt, és kicserélem.   Abszolút megérte vele vesződni, az extra kimenetekkel a Minibrute új képességekre tett szert. A modwheel használhatóvá vált külső jelforrások vezérlésére, a pitch bend külön kezelhető, az aftertouch pedig nagyon hasznos külső jelként. A 2 féle LFO kimenet (sima szinusz, és S&H által "négyszögesített") is remek modulációs forrás, mint ahogy a két burkológörbe is, minden kéz alatt van a külső hangszerek vezérlésénél is. Az arpeggiator clock négyszögjelei pedig szinkronizáláshoz hasznosak. A kis patchpanel most lehetőséget ad arra is, hogy az aftertouchra a hangszer hangmagasságbeli hajlításokat csináljon, vagy az egyik burkológörbére tegye ugyanezt, stb.   Összességében egy remek, moduláris környezetben az eddigiekhez képest még hasznosabb hangszer lett, pár óra munkabefektetéssel.

vinnui

vinnui

 

encoder001

encoder001     Régóta mondogatták már ezt nekem és igen, eljött az ideje :   bandcamp   Meglátjuk mi lesz belőle.   Itt az első anyag, 3 track tőlem : nemnormáliskísérletihüppögés   Tessenek venni-vinni, osztani mindenfelé; ha tetszik azért, ha nem akkor meg azért.   https://encoderaudio.bandcamp.com/album/encoder001

snaper

snaper

 

Sikerült és jó lett :)

Sziasztok!   Azt gondolom, hogy nem lett 100%-os, de jól sikerült Magyarország első 5.1 térhangzású 3D fény orgiával dúsított koncertje Szeretnék köszönetet mondani a Fényszínháznak és kis csapatának, azoknak az embereknek, akik hittek benne, bennem és nem utolsó sorban azoknak, akik eljöttek: barátok, ismerősök, fórumtársak innen Aki ott volt az szerintem nem csalódott és bízom benne, hogy következő alkalommal is megtisztel bennünket.   Néhány fotó és videó az eseményről, azoknak, akik lemaradtak     https://plus.google.com/+Relax51Music/posts   https://www.facebook.com/Fenyszinhaz/photos/a.764845066946854.1073741844.357288261035872/764845323613495/?type=3&theater

h2onorbi

h2onorbi

 

Elefánt - Gomoly

Megszültem nagy nehezen az Elefánt - Gomoly lemezhez szóló soraim.   Találkozott a kellemes a hasznossal, mert igazából ezen a blogon belül szerettem volna csinálni egy szubjektibor rovatot, amiben szerepelnek azok a lemezek, amiket szerintem mindekinek hallania kell. Csak ugye az a fránya idő, ami így huszonévesen végtelennek tűnik, pedig közben meg ódehohgy.   Ami megsürgette, az az, hogy veszprémi kiruccanásunk előtt láttam egy hirdetést a kultúrgyom oldalon, ahova szerkesztőket kerestek. Nosza, legyen, gondoltam, írok én is, összenyaláboltam mindent, amit fel tudok mutatni az elmúlt 7-8 évemből (jó messzire kellett csapni a gereblyével), elküldtem. Kirándulás közben jött a telefon, hogy szívesen látnák az Elefánt kritikát, ők is tervezték, így pont jól jönne.   Előkerült az időkorlát, ami alapján meg kellett csinálni. Igaz, hogy én mondtam az egy hetet, de annyira szétszórt vagyok, hogy egy nem várt (egyébként persze régebben már lekommunikált) ballagás teljesen áthúzta a számításaim, így kettő hét lett az egyből.   Ennek eredményét olvashatjátok alább: http://kulturgyom.hu/hangos/ajanlos-kritikas/elefant-gomoly   Jöjjenek a furcsa mellékhatások. Igazából imádom az albumot, örömömben elkezdek egyszemélyes zsákbamacskázni az utcán, ha leírhatom valahova, mit hogyan gondolok (egykeként nőttem fel, ennek biztos van köze hozzá), azonban amikor bevállalok valamit, vagy szerencsésen rámcsúszik, amit meg kell csinálni, az első kezdeti öröm után végtelen nagy tehernek tűnik. A menetrendeszerinti dilemma meg meg is próbálja likvidálni: Ugyan, miért is érdekelne bárkit is az, amit én gondolok valamiről  Mi van, ha orbitális nagy faszságot hordtam össze "mit gondolt a költő" címszó alatt  MIért is van erre szükség tulajdonképp?    Persze a végén, amikor túllendülök ezen, akkor meg jó érzés látni, hogy csináltam valamit.   A jövőben remélem, tudok még ezt-azt hozzátenni az oldalhoz, ötletek már vannak, így legalább lesz motiváció talán jobban, ha már az idő nem volt az eddig.   Persze ide linkelni fogom, vajmi kevés köze van persze az elektronikához, ami eddig futott itt, de amúgy is ez volt a terv, a zene lesz a közös keresztmetszet.   De hogy egy kis szakma is legyen benne, az Elefánt elég profin csinálja az anyagait, amikor kell, elvonulnak szakemberhez, így igen jól szólnak a lemezek. Hála az Istennek!

vallyont

vallyont

 

Nincs messze az álom

Sziasztok! Még sosem írtam blogot, így előre is elnézést kérek, ha nem vagyok teljesen érthető Azért választottam ezt a címet, mert bár még csak bontakozik az álom, már nincs messze.   Elég régen foglalkozom zeneszerzéssel és ami a legközelebb áll hozzám az az instrumentális szintetizátor zene. Mindig is akartam valami jót és különlegeset alkotni, másoknak megmutatni és jól eső érzéssel látni, hogy amit csináltam az tetszik a hallgatóságnak.   A zenéket megírtam, de ez nem volt elegendő, kellett valami plusz, így megcsináltam őket 5.1 térhangzásúra. Ez nem nagy történet hiszen sokan csinálnak ilyet, de azon gondolkodtam, hogy hogyan lehet azt megoldani, hogy egyszerre akár több százan hallgassák Biczók Norbi zenész társammal kísérletezgettünk és egyszer csak jó lett a dolog. Kipróbáltuk szabadtéren egy strandon és van még mit finomítani rajta, de működik.   De ez sajnos nem elég, mert az álmaim között szerepel a látvány is, mert egy teljesen ének nélküli produkció mindenképp igényel látvány elemeket. Így jutottam el a Fényszínház produkciós vezetőjéhez Csömör Herminához. A komplett műsorra fantasztikus látvány lett tervezve, amit 6db nagy teljesítményű lézer, RGB ledek és fény orgia tesz teljessé.   A műsor bemutatója 2015.06.17.-én 19:00-kor lesz a Bakelit Multi Art Center-ben lesz. Szeretettel várunk minden érdeklődőt, aki szereti az old school szinti muzsikát és a lézer fény varázsát!   Az nagy álomról még nem beszélhetek, de annyit elárulok, hogy nyár után lesz a már sokadjára megrendezett neves zenei kiállításon.   RΣŁΔX 5.1 facebook RΣŁΔX 5.1 SoundCloud

h2onorbi

h2onorbi

×