djtones Válaszolta October 23, 2013 Share Válaszolta October 23, 2013 Mea culpa, indulgentiae. Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
wendelmar Válaszolta October 23, 2013 Share Válaszolta October 23, 2013 Hogy ne legyél kétségek közt. Én nem beszélem azt a nyelvet amelyiken te néha írsz. Gondolom azt hiszed tudsz írni. Elárulom, hogy sajnos nem tudsz. Ebből kiindulva gondolom, hogy azt hiszed értesz az elektronikához............................. És nem a helyesírási hibákról beszélek. Kromanyogi vagy a Neander-völgyi nyelvet? Elektronikához nem én hiszem hogy értek hanem más emberek is úgy gondolták. Rajtad kívül Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
A/D Válaszolta October 24, 2013 Szerző Share Válaszolta October 24, 2013 A "rendes digitjelek" négyszög alakú impulzusok, ezek alakhelyes átviteléhez kell a legnagyobb, ideális esetben végtelen sávszélesség. Amikor elkezdtem USB kábeleket készíteni a munkahelyemen megnéztük szkóppal, hogy mit csinál egy viszonylag rövid kábel egy impulzus sorozatból. Megdöbbentően eltorzul a jel a kábel kimenetén, valahogy így néz ki: impulzus.jpg Nyilvánvaló, hogy ebből a jelből nem könnyű mintát venni a kábel kimenetéhez csatlakozó áramkörökben. A "rendes digitjelek" négyszög alakú impulzusok Persze, az Ablak-Zsiráf kifestőben, amikor gyerekeknek szemléltetik a digitális jeleket. Nem hiszem el, hogy ezt írta le! ezek alakhelyes átviteléhez kell a legnagyobb, ideális esetben végtelen sávszélesség. Helyes, na épp ezért nem használnak négyszögjelet adatátivelhez. Nyilvánvaló, hogy ebből a jelből nem könnyű mintát venni a kábel kimenetéhez csatlakozó áramkörökben A nyilvánvaló az, hogy téved. A négyszögjel alapharmonikusának a nullátmenete is tökéletesen elég digitális transmissionhöz. A mai eszközök ennél azért tizmilliárdszor bonyolultabb kódolásokkal is megbírkóznak. A legegyszerűbb hálózati kontrollerekben is olyan számítási teljesítmény van, hogy a számítógépünket megszégyeníti. És még a digit audio interfészek is képesek olyan alap "becstelenségre", hogy még az órajelet is rámodulálják a jelfolyamra, és úgyis hibátlanul kiolvassák a biteket. Ha amit Ön ír úgy volna ahogy, akkor pl. egy könyv kiírásakor egy külső USB-s drive-ra megváltozna a szöveg tartalma. (és az nem audio sebesség, mert egy 10 perces sztereó felvételt 2 másodperc alatt ki lehet bithelyesen írni külső tárolóra). A bithelyes átvitel és reprodukálhatóság az egész digitális technika alapköve, ha ez nem így lenne, ma nem használnánk számítógépeket! Úgy gondolom, kételkedik az érzékeiben (nagyon helyes!), és ez az oka, hogy nem publikál méréseket, hanem elméleti vitákba bonyolódik. Csakhogy a "milyen a négyszögjel" kérdés itt totálisan irreleváns. Bármit hajlandó vagyok elhinni, de hogy ezt ne vegyem hitvitának, ahhoz az kellene, hogy az analóg kimenet mérési eredményét közli két kábel között. 3 Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
wendelmar Válaszolta October 24, 2013 Share Válaszolta October 24, 2013 Igaza van Ádinak, meg nem akarom elhinni, hogy schmidt triger (egy olyan logikai kapu aminek nagy a hiszterézise, bizonyos szintre billen be és bizonyos szintre billen vissza) nincsen ezeknek az eszközöknek a be és kimenetén. Digitális jel amúgy is úgy működik, hogy egyik szint, mondjuk a 0 volt a logikai 0 és mondjuk klasszikusan az 5 volt a logikai 1. (ettől eltérhetünk, 3,3 volt, 2,4 volt stb...) Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
silk Válaszolta October 24, 2013 Share Válaszolta October 24, 2013 Ma leteszteltem egy speckó USB kábelt. Mondjuk csak füllel, mert itt állították, hogy hallható a különbség. Nos, pont az történt, ami várható volt. SEMMI. A mezei 700 forintos, és a 120e forintos kábel között a különbség zéró. Legalábbis nem hallható. Pontosabban, én nem hallom. 3 Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
csövi Válaszolta October 24, 2013 Share Válaszolta October 24, 2013 Ámen.:-D 1 Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
Instrument Válaszolta October 24, 2013 Share Válaszolta October 24, 2013 Nagyon örülök, hogy megismerhettem pár szakember véleményét a kábelek hangjáról, még akkor is, ha nem értek egyet vele. Én hobbiból készítek kábeleket, bár kétségkívül valami megszállottságot kezdek magamon észrevenni. Szinte kizárólag nagyon régen (40-50 éve) gyártott huzalokból csinálok kábeleket, akit érdekel, hogy miért, vagy meghallgatná valamelyik kábelemet, ne adj' isten szeretné egyik CDjét lemágnesezve meghallgatni írjon nekem, összehozzuk! Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
madhead Válaszolta October 24, 2013 Share Válaszolta October 24, 2013 Ma leteszteltem egy speckó USB kábelt. Mondjuk csak füllel, mert itt állították, hogy hallható a különbség. Nos, pont az történt, ami várható volt. SEMMI. A mezei 700 forintos, és a 120e forintos kábel között a különbség zéró. Legalábbis nem hallható. Pontosabban, én nem hallom. A teszt körülményeit pontosítanám picit a reprodukálhatóság kedvéért. Audio interfész Apogee Duet 2 valamint Apogee Quartet, hangfal Genelec 8040 a kábel Soundquest Diamond. Két hangkártya párhuzamosan futott egy passzív switch-en váltogattunk a két kártya között (az Apple beépített Multi-Output Device-ban volt összefűzve a két kártya). Ez a rendszer azt hiszem elfogadható teszt környezet (pontosabb és műszerebb jellegű mint amiket "hifisták" otthon hallgatnak). Mindjárt kifejtem miért nem volt különbség, és miért is nem szabad elvárni, de az kicsit hosszabb eszmefuttatás lesz. Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
deneverstudio Válaszolta October 24, 2013 Share Válaszolta October 24, 2013 "... akit érdekel, hogy miért, vagy meghallgatná valamelyik kábelemet, ne adj' isten szeretné egyik CDjét lemágnesezve meghallgatni írjon nekem, összehozzuk!" Engem kifejezetten érdekelne pl. egy Jack-Jack gitárkábel és két szimmetrikus XLR-XLR kábel tesztelésre. Bár a hangfalkábel is éppúgy izgalmas kérdés lehet. Persze ennek akkor van értelme, ha el tudom hozni a stúdióba, de az meg Szolnokon van. Ha erre jársz, szívesen látlak, hogy kipróbáljuk. Egyes régi kábelekről csodákat zengenek ma is. Jó volna tudni, hogy mennyi ebből a legenda és mennyi az igaz. Egy biztos, manapság nagyon sok szar kábelt árulnak és nem könnyű jót találni. Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
Tetsuo Válaszolta October 24, 2013 Share Válaszolta October 24, 2013 Ami evidens, hogy digitjeleknek teljesen mindegy, milyen alakú a jel, csak érje el a kívánt értéket, amibol átkapcsol 0-ból 1-be, ha kell, ahogy A/D is írta. A zaj is mindegy addig, amíg nem éri el a kapcsolás szintjét. Az idozítés is mindegy, hiszen az nem a jel kiolvasási sebességétol fugg, (kivéve pl. CD PCM esetén, ahogy Tofi már írta, de azéppen emiatt nem tekintheto "rendes" digitális jelátvitelnek). Konvertereknél az idozítes sajátos probléma, amit nem a kábel hivatott orvosolni, ahogy Silk írta. Analóg jelek esetén viszont nagyon fontos a jó minoségu kábel, amit senki nem von kétségbe. A tápkábel sem arra való, hogy kiszurje a rossz táp hibáit, de bizonyos esetben talán fontos, hiszen a trafó csak galvanikusan választ el, mágnesesen nem. (Ha jól értem.) Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
Popular Post madhead Válaszolta October 24, 2013 Popular Post Share Válaszolta October 24, 2013 USB Audio Class 2.0 A különböző USB-s eszközöket osztályokban definiálják, melyeknek a pontos implementációja megtalálható a www.usb.org oldalon. Hosszúak, egyáltalán nem olvasmányos, kizárólag azoknak készült akik drivereket és firmware-eket fejlesztenek USB csatlakozóra. “TUSB” korszak Régebben ugye az történt (kb. 2-3 évvel ezelőttig), hogy a gyártóknak mindössze 1-2 opciójuk volt a hangkártyák USB csatolófelületének kialakítására. Kellett ugye egy PHY chip, ami rendszerint TUSB3200 volt. Ez egy streaming USB kontroller, ami a benne lévő firmware szerint tette a dolgát (egy külső EEPROM-ban). Ez a chip egy codec porttal rendelkezett, így a végére tetszőleges minőségű és darabszámú DAC rész jött. A CPU rész számára szükséges órajelet egy 6MHz-es forrásból PLL segítségével, viszont a CODEC interfészhez szükséges MCLKO (Master Clock Output) egy ACG (Adaptive Clock Generator)-ból származó áramkörből kapja, aminek a szinkronizálása az USB frame-rate-jéhez igazodik (adaptív ugye). Az USB Audio-ra leggyakrabban az isochronous átvitelt használja. Ez annyit jelent, hogy valósidőben viszonylag kis késleletetéssel un. frame-ekben közlekednek az adatok egy előre meghatározott periódus szerint. Nincs CRC ellenőrzés, ha adat vész el egyik fél sem foga tudni róla. Hogy a fentebbiek miért fontosabbak, arról picit később. “FPGA” korszak Nos, tehát eddig van egy kontroller chipünk, amit sok gyártó szeret, remek a devel háttér hozzá, bár azért tudni kell megírni azt a fránya firmware-t. Vannak speciálisabb esetek, amikor a gyártók maguknak írnak kontrollert. Ezt a valósidejűség miatt kivétel nélkül FPGA-ba programozzák. Ilyenkor ugye szabad kezet kapnak minden protokoll rétegben (PHY), saját órajelmegoldásokat és használatot tudnak létrehozni. Tény, sokkal melósabb mint kontrollert használni. XMOS korszak Jött pár éve egy gyártó, aki fogta magát és kitalálta a Class Compliant USB Audio az all-in-one megoldást. Létrehoztak olyan chipeket, amik nem emberi számítási kapacitással (32 core, 32 bit!!!) rendelkeznek, megírtak hozzá minden létező operációs rendszeren működő függvénykönyvtárakat, és a DevKit szinte minden felhasználásra kínál példát, előregyártott hibátlan Sample forráskódokkal. Audio-ra biztosan, csak azokat néztem. A protokoll PHY részét nem ezek az XMOS chipek végzik, arra az egyik sample design-ban az SMSC3318-at használják. Az audio-ra szánt órajelet az USB kapcsolattól teljesen független áramkör végzi. (ellentétben ugye a TUSB3200-zal és az FPGA megoldásokkal). 2013 Jelenleg ott tartunk, hogy szinte minden gyártó XMOS-t használ (Focusrite-tól az Apogee-ig). Az hangkártyák “szólása” jellemzően így két dologtól függ. Az órajeltől és magától a DAC-tól. Az USB framerate sebessége és a portról érkező órajel pontossága SEMMIT nem számít. FPGA-t már nem igazán használnak. Nincs rá szükség. Az XMOS minden függvénykönyvtárat megírt, legyen szó akár iOS eszközről, akár Windows-ról. Nem kell driver. Kb. először a Focusrite Scarlett 2i2-ben (igen abban is ez van) lettem rá figyelmes. Tehát azt ne mondjuk, hogy drága technológiáról vagy fejlesztési költségekről beszélhetünk. Utána szép lassan már nem is nagyon láttam más chipeket. A chip univerzális voltából adódóan vannak azért járulékos előnyök. Latency és sávszám. Én sem hittem el, de az Apogee Symphony I/O 16 sávnyi kimenettel és bemenettel képes 32sample (!!!) bufferen lejátszani egy 60-70% megterhelt gépen (tavalyi legkisebb iMac) mindössz egyetlen mezei 5Ft-os USB kábelen. Órajel A fentebbiekből következik, hogy a régebbi (mondjuk 5-10 éves low-cost TUSB-s) kártyáknál az MCLK órajel nagyon sok esetben a chip mellé szúrt oszcillátor és az USB framerate-től függően lehetett akár igen rossz is. Ezen a jitteren persze lehet javítani jobb minőségű USB kábellel, de mivel maga a kommunikáció kezdeményezése és megválaszolása nagyságrendekkel nagyobb időbeni különbségeket jelent, mint az ebből fakadó adaptívan létrejövő órajel, meglepődnék ha mondjuk bárhol jelentkezne ez hallhatóan. Bármilyen USB kábelen közepes minőségű hangot kapunk. Az E-MU-t lehet fikázni, lehet szidni őket a support miatt, de egy valamint nem szabad szem elől téveszteni. Olcsón csináltak egészen kiváló hangkártyákat. Az USB kontroll FPGA, órajelgenerátorból pedig kettő is volt benne. Egyik ugye 44,1-hez és többszöröseihez, míg egy másik 48kHz-re ugyanez. Ha jól emlékszem a DAC rész sem volt egyszerűen összehányva. Az Apogee és Prism órajelgenerátor része kb. több alkatrészt tartalmaz, mint néhány hangkártya, de ne feledjük, a sound azért nem emiatt van. Minden rendszer pont annyira gyenge mint a leggyengébb láncszeme. DAC Ebből jön a sound, itt az analóg frontend, ha eddig nem rontottuk el, akkor végülis minden itt fog eldőlni. Erről külön oldalakat lehetne, nem is erőltetem. Jelenlegi trend, hogy szépen oversamplingünk ameddig csak lehet, utána fix frekvencián maga a DA és utána szűrjük. Nagyon nem kell bonyolítani, nem kell 8 tagú szűrő, hiszen az aliasing messze az eredeti mintavételi frekvencia fölött lesz. Egyszerű de műszakilag korrekt szűrő jóminőségű BB műveleti erősítőkkel. Ide már jöhet a hókuszpókusz, mint passzív I/V konverter és csöves kimenet ami a józan ész határain sokszor kívül esik, azonban marketing szempontból még két sor beírható a tech. spec. doksiba. Hogyan lesz a kommerszből highend? Sehogy. De még egy közepesből sem, hiszen maga a hangkártya és lényegében bármilyen konverter mibenléte nem az USB csatlakozójáig dől el, hanem utána. Engineer/marketing/befektető szemmel háromféle képpen lehet hangkártyát tervezni. Legyen kevés az alkatrészköltség, viszonylag rövid a fejlesztési idő, tudjuk olcsón adni, és havi 10.000db.-ot gond nélkül tudjunk belőle gyártani. Azért ne szóljon rosszabbul mint a konkurencia hasonló termékei. Adjunk pár használhatatlanra butított szoftvert, és csináljunk pár youtube videót ismertebb emberekkel. Nem kell olcsónak lennünk, mehet bele bármi bizonyos ésszerű megkötésekkel, nem spórolunk a kondikon 100€-t,mehet bele a BB opamp és PCM konverter. Órajelből rakjuk bele a legjobbat amit tudunk csinálni, de semmi hókuszpókusz. Data sheet-ből szinte egy az egyben átollózott Recommended Application kapcsolási rajzok általában. Nem igazán lehet belekötni, az eredemény általában meg is felel a felső-közép kategóriának. Építsünk 20 félét az előző pontban említett kategóriában, válasszuk ki a megfelelő hangú design-t, és fejlesztgessük az apró részeit. Ha mégsem tetszik, nézzünk egy másik prototípust. Itt azért már jelentős szerepe van a tervező ízlésének, hallásának, korábbi szakmai tapasztalatának. Verdikt Most, hogy nagyjából talán némi képet tudtam festeni a hangkártyák mibenlétéről, talán nem nehéz ezekután eldönteni, hogy van -e értelme USB kábelekről vitatkozni. Az Audioquest nyílván jól megél a dielektrikumot kiegyenlítő (nem is értem pontosan miet szeretnének) 72V-ból, ennek minősítéséről a fentiek tükrében eltekintenék. Egyszerű oka van, RLC körök (végülis a kábel is ilyen) nagyfrekvenciás viselkedése és azok kompenzálása jóval meghaladja ezen fórum kereteit. A lényeg, hogy USB Audio-nál nem számít. Bitveszteségre van esély, de annak semmi, hogy pattanáson, torzuláson kívül hatással lehetne a dinamika vagy frekvenciaátvitel érzékelésére. Ebben az esetben valóban igaz, miszerint vagy szól, vagy nem. Gyors fejszámolás. Egy Diamond kábel kb. 130.000Ft. Úristen. Ebből a pénzből bármikor vehetne az ember az nagyon jó minőségű Apogee Duet-et. Jó, egy picit több, de akkor legalább az analóg jelútig minden le van tudva. Lehet venni még Prism Audio kártyákat, amik ugyan nem annyira a lineáris hangjukról ismertek, viszont rendkívül zeneien szólnak és hibátlan desingnal és tervezéssel párosul. Itt azért már a szubjektív tetszés is sokat számít. A Weiss termékeire az egyetlen szó ami eszembe jut a a kompromisszummentes tervezés. Inkább ki kell dobni a régi DAC-ot és nyugodt szívvel megvenni a maiak közül a fentebb említetteket. A minőségi ugrás ebben lesz, nem pedig a digitális kábelekben. Egy rendesen árnyékolt USB2.0 kábel, 1-2.000Ft-ig bőven megteszi. u.i.: ha rendszerszinten nézzük a kérdést, akkor a hangfal legalább 80%-ban felel a hallott anyag minőségétől, ameddig ez nincs rendben, addig akár a ma kapható hangkártyák BÁRMELYIKE használható. Egyik sem vészesen rossz. (színrefújt Silk által megkeresztelt mastering USB2.0 kábelek most féláron 50.000Ft-ért előrendelhetőek!) 4 Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
Instrument Válaszolta October 24, 2013 Share Válaszolta October 24, 2013 "... akit érdekel, hogy miért, vagy meghallgatná valamelyik kábelemet, ne adj' isten szeretné egyik CDjét lemágnesezve meghallgatni írjon nekem, összehozzuk!" Engem kifejezetten érdekelne pl. egy Jack-Jack gitárkábel és két szimmetrikus XLR-XLR kábel tesztelésre. Bár a hangfalkábel is éppúgy izgalmas kérdés lehet. Persze ennek akkor van értelme, ha el tudom hozni a stúdióba, de az meg Szolnokon van. Ha erre jársz, szívesen látlak, hogy kipróbáljuk. Egyes régi kábelekről csodákat zengenek ma is. Jó volna tudni, hogy mennyi ebből a legenda és mennyi az igaz. Egy biztos, manapság nagyon sok szar kábelt árulnak és nem könnyű jót találni. Üdv XLR van készen, azt tudok adni tesztre, esetleg le is küldöm postán. A jack-jack kábelen milyen jelszint megy? Olyat még nem csináltam! Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
Instrument Válaszolta October 24, 2013 Share Válaszolta October 24, 2013 USB Audio Class 2.0 A különböző USB-s eszközöket osztályokban definiálják, melyeknek a pontos implementációja megtalálható a www.usb.org oldalon. Hosszúak, egyáltalán nem olvasmányos, kizárólag azoknak készült akik drivereket és firmware-eket fejlesztenek USB csatlakozóra. “TUSB” korszak Régebben ugye az történt (kb. 2-3 évvel ezelőttig), hogy a gyártóknak mindössze 1-2 opciójuk volt a hangkártyák USB csatolófelületének kialakítására. Kellett ugye egy PHY chip, ami rendszerint TUSB3200 volt. Ez egy streaming USB kontroller, ami a benne lévő firmware szerint tette a dolgát (egy külső EEPROM-ban). Ez a chip egy codec porttal rendelkezett, így a végére tetszőleges minőségű és darabszámú DAC rész jött. A CPU rész számára szükséges órajelet egy 6MHz-es forrásból PLL segítségével, viszont a CODEC interfészhez szükséges MCLKO (Master Clock Output) egy ACG (Adaptive Clock Generator)-ból származó áramkörből kapja, aminek a szinkronizálása az USB frame-rate-jéhez igazodik (adaptív ugye). Az USB Audio-ra leggyakrabban az isochronous átvitelt használja. Ez annyit jelent, hogy valósidőben viszonylag kis késleletetéssel un. frame-ekben közlekednek az adatok egy előre meghatározott periódus szerint. Nincs CRC ellenőrzés, ha adat vész el egyik fél sem foga tudni róla. Hogy a fentebbiek miért fontosabbak, arról picit később. “FPGA” korszak Nos, tehát eddig van egy kontroller chipünk, amit sok gyártó szeret, remek a devel háttér hozzá, bár azért tudni kell megírni azt a fránya firmware-t. Vannak speciálisabb esetek, amikor a gyártók maguknak írnak kontrollert. Ezt a valósidejűség miatt kivétel nélkül FPGA-ba programozzák. Ilyenkor ugye szabad kezet kapnak minden protokoll rétegben (PHY), saját órajelmegoldásokat és használatot tudnak létrehozni. Tény, sokkal melósabb mint kontrollert használni. XMOS korszak Jött pár éve egy gyártó, aki fogta magát és kitalálta a Class Compliant USB Audio az all-in-one megoldást. Létrehoztak olyan chipeket, amik nem emberi számítási kapacitással (32 core, 32 bit!!!) rendelkeznek, megírtak hozzá minden létező operációs rendszeren működő függvénykönyvtárakat, és a DevKit szinte minden felhasználásra kínál példát, előregyártott hibátlan Sample forráskódokkal. Audio-ra biztosan, csak azokat néztem. A protokoll PHY részét nem ezek az XMOS chipek végzik, arra az egyik sample design-ban az SMSC3318-at használják. Az audio-ra szánt órajelet az USB kapcsolattól teljesen független áramkör végzi. (ellentétben ugye a TUSB3200-zal és az FPGA megoldásokkal). 2013 Jelenleg ott tartunk, hogy szinte minden gyártó XMOS-t használ (Focusrite-tól az Apogee-ig). Az hangkártyák “szólása” jellemzően így két dologtól függ. Az órajeltől és magától a DAC-tól. Az USB framerate sebessége és a portról érkező órajel pontossága SEMMIT nem számít. FPGA-t már nem igazán használnak. Nincs rá szükség. Az XMOS minden függvénykönyvtárat megírt, legyen szó akár iOS eszközről, akár Windows-ról. Nem kell driver. Kb. először a Focusrite Scarlett 2i2-ben (igen abban is ez van) lettem rá figyelmes. Tehát azt ne mondjuk, hogy drága technológiáról vagy fejlesztési költségekről beszélhetünk. Utána szép lassan már nem is nagyon láttam más chipeket. A chip univerzális voltából adódóan vannak azért járulékos előnyök. Latency és sávszám. Én sem hittem el, de az Apogee Symphony I/O 16 sávnyi kimenettel és bemenettel képes 32sample (!!!) bufferen lejátszani egy 60-70% megterhelt gépen (tavalyi legkisebb iMac) mindössz egyetlen mezei 5Ft-os USB kábelen. Órajel A fentebbiekből következik, hogy a régebbi (mondjuk 5-10 éves low-cost TUSB-s) kártyáknál az MCLK órajel nagyon sok esetben a chip mellé szúrt oszcillátor és az USB framerate-től függően lehetett akár igen rossz is. Ezen a jitteren persze lehet javítani jobb minőségű USB kábellel, de mivel maga a kommunikáció kezdeményezése és megválaszolása nagyságrendekkel nagyobb időbeni különbségeket jelent, mint az ebből fakadó adaptívan létrejövő órajel, meglepődnék ha mondjuk bárhol jelentkezne ez hallhatóan. Bármilyen USB kábelen közepes minőségű hangot kapunk. Az E-MU-t lehet fikázni, lehet szidni őket a support miatt, de egy valamint nem szabad szem elől téveszteni. Olcsón csináltak egészen kiváló hangkártyákat. Az USB kontroll FPGA, órajelgenerátorból pedig kettő is volt benne. Egyik ugye 44,1-hez és többszöröseihez, míg egy másik 48kHz-re ugyanez. Ha jól emlékszem a DAC rész sem volt egyszerűen összehányva. Az Apogee és Prism órajelgenerátor része kb. több alkatrészt tartalmaz, mint néhány hangkártya, de ne feledjük, a sound azért nem emiatt van. Minden rendszer pont annyira gyenge mint a leggyengébb láncszeme. DAC Ebből jön a sound, itt az analóg frontend, ha eddig nem rontottuk el, akkor végülis minden itt fog eldőlni. Erről külön oldalakat lehetne, nem is erőltetem. Jelenlegi trend, hogy szépen oversamplingünk ameddig csak lehet, utána fix frekvencián maga a DA és utána szűrjük. Nagyon nem kell bonyolítani, nem kell 8 tagú szűrő, hiszen az aliasing messze az eredeti mintavételi frekvencia fölött lesz. Egyszerű de műszakilag korrekt szűrő jóminőségű BB műveleti erősítőkkel. Ide már jöhet a hókuszpókusz, mint passzív I/V konverter és csöves kimenet ami a józan ész határain sokszor kívül esik, azonban marketing szempontból még két sor beírható a tech. spec. doksiba. Hogyan lesz a kommerszből highend? Sehogy. De még egy közepesből sem, hiszen maga a hangkártya és lényegében bármilyen konverter mibenléte nem az USB csatlakozójáig dől el, hanem utána. Engineer/marketing/befektető szemmel háromféle képpen lehet hangkártyát tervezni. Legyen kevés az alkatrészköltség, viszonylag rövid a fejlesztési idő, tudjuk olcsón adni, és havi 10.000db.-ot gond nélkül tudjunk belőle gyártani. Azért ne szóljon rosszabbul mint a konkurencia hasonló termékei. Adjunk pár használhatatlanra butított szoftvert, és csináljunk pár youtube videót ismertebb emberekkel. Nem kell olcsónak lennünk, mehet bele bármi bizonyos ésszerű megkötésekkel, nem spórolunk a kondikon 100€-t,mehet bele a BB opamp és PCM konverter. Órajelből rakjuk bele a legjobbat amit tudunk csinálni, de semmi hókuszpókusz. Data sheet-ből szinte egy az egyben átollózott Recommended Application kapcsolási rajzok általában. Nem igazán lehet belekötni, az eredemény általában meg is felel a felső-közép kategóriának. Építsünk 20 félét az előző pontban említett kategóriában, válasszuk ki a megfelelő hangú design-t, és fejlesztgessük az apró részeit. Ha mégsem tetszik, nézzünk egy másik prototípust. Itt azért már jelentős szerepe van a tervező ízlésének, hallásának, korábbi szakmai tapasztalatának. Verdikt Most, hogy nagyjából talán némi képet tudtam festeni a hangkártyák mibenlétéről, talán nem nehéz ezekután eldönteni, hogy van -e értelme USB kábelekről vitatkozni. Az Audioquest nyílván jól megél a dielektrikumot kiegyenlítő (nem is értem pontosan miet szeretnének) 72V-ból, ennek minősítéséről a fentiek tükrében eltekintenék. Egyszerű oka van, RLC körök (végülis a kábel is ilyen) nagyfrekvenciás viselkedése és azok kompenzálása jóval meghaladja ezen fórum kereteit. A lényeg, hogy USB Audio-nál nem számít. Bitveszteségre van esély, de annak semmi, hogy pattanáson, torzuláson kívül hatással lehetne a dinamika vagy frekvenciaátvitel érzékelésére. Ebben az esetben valóban igaz, miszerint vagy szól, vagy nem. Gyors fejszámolás. Egy Diamond kábel kb. 130.000Ft. Úristen. Ebből a pénzből bármikor vehetne az ember az nagyon jó minőségű Apogee Duet-et. Jó, egy picit több, de akkor legalább az analóg jelútig minden le van tudva. Lehet venni még Prism Audio kártyákat, amik ugyan nem annyira a lineáris hangjukról ismertek, viszont rendkívül zeneien szólnak és hibátlan desingnal és tervezéssel párosul. Itt azért már a szubjektív tetszés is sokat számít. A Weiss termékeire az egyetlen szó ami eszembe jut a a kompromisszummentes tervezés. Inkább ki kell dobni a régi DAC-ot és nyugodt szívvel megvenni a maiak közül a fentebb említetteket. A minőségi ugrás ebben lesz, nem pedig a digitális kábelekben. Egy rendesen árnyékolt USB2.0 kábel, 1-2.000Ft-ig bőven megteszi. u.i.: ha rendszerszinten nézzük a kérdést, akkor a hangfal legalább 80%-ban felel a hallott anyag minőségétől, ameddig ez nincs rendben, addig akár a ma kapható hangkártyák BÁRMELYIKE használható. Egyik sem vészesen rossz. (színrefújt Silk által megkeresztelt mastering USB2.0 kábelek most féláron 50.000Ft-ért előrendelhetőek!) Üdv Te pesti vagy? Ha igen gyere el hozzám és meggyőződhetsz saját füleddel az USB kábelek különböző hangjáról! Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
deneverstudio Válaszolta October 24, 2013 Share Válaszolta October 24, 2013 Üdv XLR van készen, azt tudok adni tesztre, esetleg le is küldöm postán. A jack-jack kábelen milyen jelszint megy? Olyat még nem csináltam! Kb. 100 mV-tól olyan. 1-1,5V-ig terjednek a különböző pickupok kimenetei. Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
Wheel Válaszolta October 25, 2013 Share Válaszolta October 25, 2013 Nagyon örülök, hogy megismerhettem pár szakember véleményét a kábelek hangjáról, még akkor is, ha nem értek egyet vele. Én hobbiból készítek kábeleket, bár kétségkívül valami megszállottságot kezdek magamon észrevenni. Szinte kizárólag nagyon régen (40-50 éve) gyártott huzalokból csinálok kábeleket, akit érdekel, hogy miért, vagy meghallgatná valamelyik kábelemet, ne adj' isten szeretné egyik CDjét lemágnesezve meghallgatni írjon nekem, összehozzuk! zomanchuzal.jpg Ez Zománcozott huzal. Villanymotor, transzformátor és tekercsek gyártására használják. Kábelnek nem jó, mert a szakító szilárdsága kicsi és a felülete szigetelt. A sodrott vezetőknél fontos, hogy az elemi szálak, mint vezető kapcsolódjanak egymásba fonáskor. Nem tudom, milyen hátrányokkal jár jelzőkábel esetén, de erősáramú körülmények között renkívül káros a nem egyforma hosszúságú párhuzamos vezetők használata. Itt pedig erről van szó, kicsiben. Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
Instrument Válaszolta October 25, 2013 Share Válaszolta October 25, 2013 Ez Zománcozott huzal. Villanymotor, transzformátor és tekercsek gyártására használják. Kábelnek nem jó, mert a szakító szilárdsága kicsi és a felülete szigetelt. A sodrott vezetőknél fontos, hogy az elemi szálak, mint vezető kapcsolódjanak egymásba fonáskor. Nem tudom, milyen hátrányokkal jár jelzőkábel esetén, de erősáramú körülmények között renkívül káros a nem egyforma hosszúságú párhuzamos vezetők használata. Itt pedig erről van szó, kicsiben. Úristen, akkor 6 éve rossz huzalokat használok? De jó, hogy beírtad Viccet félretéve pudding próbája az evés, kábelé a meghallgatás! Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
zikmen7 Válaszolta October 25, 2013 Share Válaszolta October 25, 2013 USB Audio Class 2.0 Kedves ManHead! Köszönöm, megint okosabb lettem! Sejtettem, hogy ilyesmi van a háttérben, de így legalább nem kell utánakutatnom, megtetted helyettünk. Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
djtones Válaszolta October 25, 2013 Share Válaszolta October 25, 2013 Üdv Te pesti vagy? Ha igen gyere el hozzám és meggyőződhetsz saját füleddel az USB kábelek különböző hangjáról! Engem érdekelne a lehallgatóhelyiség akusztikai helyzete, és a leképező rendszer paraméterei. T Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
Instrument Válaszolta October 25, 2013 Share Válaszolta October 25, 2013 Engem érdekelne a lehallgatóhelyiség akusztikai helyzete, és a leképező rendszer paraméterei. T Aránylag egyszerű erre a válasz leképző rendszer: Sennheiser HD 430, Lehallgató helyiség: Fül külső hallójárat Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
Instrument Válaszolta October 26, 2013 Share Válaszolta October 26, 2013 Az USB kábelnek a hangra gyakorolt hatásáról pro és kontra sok mindent leírtunk itt. Egy friss véleményt betennék. Az alábbi levelet egy vidéki tag küldte. Pár napja segített nekem hangkártyás szoftvereket beállítani, ezért leküldtem neki ajándékként egy fejlesztési példányt az USB kábelből: Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
idioty Válaszolta October 27, 2013 Share Válaszolta October 27, 2013 Az USB kábelnek a hangra gyakorolt hatásáról pro és kontra sok mindent leírtunk itt. Egy friss véleményt betennék. Az alábbi levelet egy vidéki tag küldte. Pár napja segített nekem hangkártyás szoftvereket beállítani, ezért leküldtem neki ajándékként egy fejlesztési példányt az USB kábelből: USBlevel1.jpg Szerintem még mindig nem haladtunk előrébb. A vélemények azok szubjektív dolgok. A/D azt akarta megfogalmazni (szerintem) a cikkben, hogy bizonyítsa be mérésekkel, hogy van különbség kábelek között. És ha van, akkor már jöhetnek ezek a vélemények arra, hogy meggyőzzék az embereket, hogy jobb a kábel. Akkor még én is jobban hinnék a véleményeknek. Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
Instrument Válaszolta October 27, 2013 Share Válaszolta October 27, 2013 ... A vélemények azok szubjektív dolgok. ... Valóban! És a zene élvezete is szubjektív. Tehát, aki zenét akar élvezettel hallgatni, annak nem a mérési eredmény a fontos, hanem az, hogy amit hallgat, a zene, az jobban szól. Szubjektíve. Viszont ő ma a szubjektum. Ha megmérsz 10 erősítőt, aztán meghallgatod a hangjukat és összehasonlítod az eredményt, egyáltalán nem biztos, hogy a legjobbnak mért hangját fogod a legjobban szeretni. Különben a srác, aki pénteken a Hitspace-ben bemutatta a Korg MS-20 MINI gépet,elejtett egy mondatot, úgy mellékesen az analóg hangról is. Valami ilyet mondott: Lehet, hogy a hanglemeznél a CD tökéletesebb hangforrás, de mégis az LP hangját szeretjük jobban. Én ezt a véleményt tökéletesen osztom. De tudom, sokan másképp vannak ezzel. 1 Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
idioty Válaszolta October 27, 2013 Share Válaszolta October 27, 2013 Ha megmérsz 10 erősítőt, aztán meghallgatod a hangjukat és összehasonlítod az eredményt, egyáltalán nem biztos, hogy a legjobbnak mért hangját fogod a legjobban szeretni. Szerintem még mindig nem érti, hogy miről írok/írunk. Ezzel a mondattal teljesen egyetértek. És ha megméri nekem a két kábelt (vagy valaki más), és mutat eltérést a két mérés (akár a legkisebb elváltozást is), akkor beszélhetünk erről, addig számomra nincs értelme arról vitatkozni, hogy jobb-e vagy sem. 1 Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
merefo Válaszolta October 27, 2013 Share Válaszolta October 27, 2013 (szerkesztve) A hifizés, olyan mint a vallás, szeretnéd hinni, hogy jobb lesz (neked). A legnagyobb egoizmus és önámítás jellemzi és kb hasonlóan szar megrögzöttség, mint a gyűjtőszenvedély. Ezért érveléssel és logikázással nem lehet belőle kirobbantani az egyedeket, csak ha ők is akarják /megtérnek. Szerkesztette October 27, 2013 merefo 2 Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
Aquarius Válaszolta October 27, 2013 Share Válaszolta October 27, 2013 (szerkesztve) A hifizés, olyan mint a vallás, szeretnéd hinni, hogy jobb lesz (neked). A legnagyobb egoizmus és önámítás jellemzi és kb hasonlóan szar megrögzöttség, mint a gyűjtőszenvedély. Ezért érveléssel és logikázással nem lehet belőle kirobbantani az egyedeket, csak ha ők is akarják /megtérnek. Ez így van. Egy audiofil haverom arra esküdött, hogy színes filctollal kell megfirkálni a cd-t és bizonyos esetekben jobban fog szólni. Még olyan is szóba került, hogy nem mindegy, milyen színű pólóban hallgatod a zenét. Szerkesztette October 27, 2013 Aquarius 1 Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
Recommended Posts
Join the conversation
You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.